Prof. Dr. Csanády Etele 65. születésnapja alkalmából

 

 

Dr. Csanády Etele egyetemi tanár visszaemlékezése: 65 év

 

Hát igen, egyedül az órát nem tudjuk megállítani, de talán nem baj. Az idő pereg, múlnak a percek, órák, napok, hónapok és évek. Ez így van jól, én előre nézek, de múltam van, e nélkül nincs jövő.

Jelen visszaemlékezés egy kicsit hosszúra nyúlt, de talán nem baj mivel az ország gazdaságának átszervezésének (a teljes műszaki és mezőgazdasági vertikum leépítésnek) állít egyben emléket. Különös tekintettel egyik legnagyobb gyáróriására. Kiemelve a magyar mérnökök töretlen az óta is kitartó telesítőképességének.

1974-ben elegendő pontszámmal rendelkeztem, mehettem volna a Budapesti Műszaki Egyetemre, de mégis valamiért a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemet választottam továbbtanulásom helyeként. Akkoriban Magyarországon 13 egyetem volt! Köztük a sopronira bejutni is rangot jelentett, hiszen köztük volt.

 

Az évfolyamom együtt katonáskodott 11 hónapig Szegeden, összekoptunk. 1973-74 között Szegeden egy műszaki zászlóaljnál töltöttük a néha keserves kopasz időt.

 

 

A laktanya bejárata, mindig nehéz szívvel mentünk be, ha vége volt a szabadságnak.

 

Egy- kettő, egy- kettő, vigyázz menet kopaszok indulj!!!!!!!!!!!

Visszatekintve a katonaság alatt nem is tanultunk oly sok haszontalan tudományt, hídépítés, ponton hídépítés, aknatelepítés, fedezéképítés, lövészet és mérhetetlen mennyiségű őrszolgálat. Ja januárban, mivel tudtam síelni kiváló télben sí hadsereg bajnokságon vettünk részt 12-en a zászlóaljtól a Mátrában. Ennyit soha nem síeltem azóta sem. Megerősödtünk, férfiak lettünk.  Mindent együtt csináltunk, nem lehetett lógni a szabvány nem engedte, a 8 m-es gerendát együtt kellett emelni, igaz barátok lettünk.

1974-től 1979-ig együtt tanultunk, és lettünk okleveles faipari mérnökök. Rengeteg gépészeti ismeretet kellett elsajátítani, sokkal többet, mint most. Előadóink nagyrészt professzorok, valamint más nagynevű oktatók voltak. Nyári gyakorlatainkat, nagyrészt külföldön az NDK-ban és a Szovjetunióban teljesítettük. Az öt év alatt saját pénzemből jártam Európát. Norvégia északi csücskétől délig bejártam sok mindent, életem legszebb évei voltak ezek, hiszen térképpel és hátizsákkal mentem mindenhova egyedül. Persze ezek az utazások csak azért voltak lehetségesek, mivel otthon laktam. Megjártam a Tátra néhány magas csúcsát, megfürödtem a Norvég tenger vizében is. Közel hat évig vitorláztam is a Fertő tavon, ez elegáns volt kormányosként.

Az egyetemi öt év alatt ösztöndíjas szerződésem volt a Ganz- Mávag Mozdony és Motorvonat tervezési osztállyal. Most jön egy kis kitekintés az akkori időkre, hogy ott miket gyártottak.

 

 A Ganz gyár impozáns épülete

 

A Ganz Mávag még teljes fényében a 70-es években.

 

 

V 43-as villanymozdonyok nagy szereldéje

 

 

M 44-es mozdonyok nagy szerelő csarnoka

 

Ide mentem volna dolgozni. Abban az időben egyszerre 14 fajta mozdony és motorvonat típust gyártottak. 1974-től majd öt évig voltam ösztöndíjas,  rajzoltam és jártam a műhelyeket, nagyon sok kis feladatot bíztak rám. Fő konstruktőrök és gépészek között voltam, ez hatalmas élmény volt. Úgy terveztek velem, hogy elhelyezkedésem után még gépészmérnöki diplomát is szereznem kell. Szakmailag ez fantasztikus volt pálya lett volna de itt is a politika beleszólt. Ott létem alatt az alábbi mozdony és motorvonat típusok közül sokat gyártottak.

 

 

Mai napig futó M 41-es dízelmozdony.

 

 

 

 

A jobb sorsot érdemlő M 63 nagy teljesítményű kiváló dízelmozdony, azonban 10 darabnál nem jutottak tovább a politika kiradírozta

 

 

Mai napig is dolgozó V 63 nagy teljesítményű villanymozdony a gigant. Ami érdekes, hogy a fenti dízel és a látható villanymozdony fő szerkezeti elemei már megegyeztek! Nem véletlenül.

 

 

A hargita típusú motorvonat jóvátételben szovjet exportra nagy mennyiségben.

 

 


 

Szovjet exportra gyártott motorvonatok nagy számban még ma is dolgoznak.

 

 

 

Ganz Dél- Amerika sikerek, sok motorvonat (ezüst nyíl) készült Argentína számára.

 

 

 

A Ganz gyár a „csúcson”, motorvonatok 4500 m magasan az Andokban. Magas hágón oxigén hiányos levegőben üzemelő fogaskerekű dízelmotorvonatok (A Kondor járat), sajnos a vasútvonalat a két állam 2000-ig felszámolta.

 

 

Urugvayba gyártott motorvonatok.

 

 

Nagy számban a Brazil vasutak számára gyártott motorvonat a kép közepén.

 

 

Jó kérdés : miért vett be bennünket társnak az orosz Transzportmasz Holding ? Hát persze a Ganz motorvonatokat gyártott Egyiptomnak már korábban sivatagi viszonyokra. A magyar név még mindig jól cseng. (a kairói nemzetközi repülőtér a mai napig Almásy László Szahara kutató nevét viseli persze arab nyelven)

 

 

M 41-es mozdonyok a görög vasutaknak

 

 

 

A szarajevói téli olimpiára készült villamos motorvonatok, szépek és nagyon jók, még ma is dolgoznak. Ha engedték volna a Ganz Mávagot élni ma ilyenek futnának vasútvonalainkon, persze fejlesztve.

 

Sajnos 1979 júliusában információkat kaptam Kerényi Dénes nagybátyámtól, hogy a Ganz-ot leépítik így az egyetem után Sopronba jöttem a GySEV-re. Itt lettem két telephelyen logisztikai vezető, ne voltam boldog. Volt 40-50 finoman fogalmazva káros szenvedélyű rakodómunkásom. Kontérterminál, javítóbázis valamint két fatelep. Két híddaru, és 12 mobil rakodó és szállító gép. Famennyiség a tárolókban állandó ki- és betárolásban évente 100.000 m3, ja és a futó küldemények ellenőrzése. Keserű évek voltak, de már látom nagyon hasznosak. És hát a mozdony füstje megcsapott és a vasutat még jobban megszerettem.

 

 

Keleti rendező Sopron, 70-es évek, rengeteg vonat volt, ma már döntően egység szerelvények, alig van rendezés.

 

 

Kezdetleges állapotok a fertőszentmiklósi fatelepen

 

 

 

A tolatást ellátó gőzmozdonyunk

 

 

A soproni terminál ma . Sajnos az akkori konténer tárolóról és fatárolóról nincs képem.

 

Négy év után jött a menekülés éve 1983-ban. Közben még egyszer katona lettem. Mint családfő Győrben voltam és  vezettem  egy honvéd szakaszt. A katonaság alatt legnagyobb építkezésem egy 63 m hosszú és 100 tonna teherbírású fahíd volt egy hadiúton.

 

Sitkei György professzor úr vett engem fel a Faipari Mérnöki Kar Faipari Géptani Tanszékére.

 

Sitkei György professzor úr

 

Sitkei professzor Úr vezetése alatt a Tanszék nagyot fejlődött, komoly tudománnyal megalapozott műszervásárlások, kutatási feladatok (véges elem alkalmazása), ipari megbízások és sok publikáció. Fantasztikus tudományos előrelátással rendelkezett, szinte előre tudta a várható eredményket. Mindnyájan nagyon sokat tanultunk tőle. Jónéhány kandidátusi és egyetemi doktori fokozat jelezte munkásságát és „iskoláját”.

A 2010-es években intézetünk továbbra is sok üzemi munkát kapott (szakképzési hozzájárulás, innovációs adó), fiatalabb kollégáim rengeteg munkát végeztek, és a tanszék anyagilag nagyon megerősödött. Egy öreg csarnokot teljesen felújitattunk saját bevételekből, és mint látható a fényképeken komoly laborokat építettünk ki.

 

 

1-es számú CNC gép

 

 

2-es számú CNC gép

 

 

 

CAD-CAM-CNC labor

 

 

Mérő labor.

 

 

 

Légtechnika labor

 

 

Mechatronika labor

 

A mai napig még mindig Sitkei professzor úr a szakmai vezetőm! Nála lettem először tudományos segédmunkatárs majd adjunktus. Ehhez meg kellett csinálni az úgy nevezett egyetemi doktori fokozatot. Ez sem volt könnyű. A forgácsoló szerszámok hőterhelése volt a témám. Tanszéken eltöltött éveim alatt vittem saját kutató munkámat, tanszéki kutató munkákban, valamint nagyon sok megbízásos munkában vettem részt. Gép vizsgálatoktól kezdve légtechnikán keresztül  a CNC technikáig. 1986-ban lettem egyetemi adjunktus. 1994 sikerült megszereznem a műszaki tudományok kandidátusi fokozatát. A védésem az akadémia TMB gépész-kohász bizottsága előtt történt 40-50 résztvevővel, sokan a Budapesti Műszaki Egyetem gépész karáról jöttek. Megizzadtam. Így lettem a műszaki tudományok kandidátusa 1995-ben. Erre automatikusan megkaptam a Ph.D. fokozatot. Később lettem egyetemi docens. Sok tárgyam volt, és sok órám. Szívesen tartottam őket. 1996-ban Sitkei professzor úr vezetése segítségével magalapítottam a Faipari Géptani Tanszék CNC technika labortóriumát, egy ipari CNC megmunkáló központtal, valamint szoftverekkel. Ez egy új korszak nyitánya volt 1996-ban. A faipar ránk figyelt, mivel szakmai vezetők voltunk. Ezt két konferencia is jelezte. 2006-ban sikerült pályázaton nyernünk a tanszéknek egy 5 D-s CNC megmunkáló központot.  Múltak az évek és gyűlt a tapasztalat, és tudás ahol a legtöbbet Sitkei professzor úrtól, Horváth Mihály adjunktustól, Gyurácz Sándor adjunktustól, Boronkai László egyetemi tanár és Lang Miklós egyetemi tanár kollégáktól kaptam. Akkoriban még kellett mérőberendezéseket is építeni. 2007-ben sikeresen habilitáltam. Tíz éve 2010-ben pedig sikerült megszereznem az egyetemi tanári címet. Azóta viselem ezt és igyekszem a névhez fűződő feladatokat is teljesíteni, mivel a név kötelez is. Jó német nyelv tudásom valamint gyarapodó angol nyelvtudásom segítségével sok külföldi konferencián vettem részt. (Drezda, Braunschweig, Stuttgart, Biel, Bécs, Zágráb, Gdansk, Zólyom, Rosenheim, Zürich, Kuchl, stb.) Nagyon sok nemzetközi kapcsolatot tudtam kiépíteni. Ennek köszönhetően 2010-től 2018-ig rendszeresen tartottam tömbösített előadási szemesztert a németországi rosenheimi egyetemen rendszeresen angolul faforgácsolás elméletből. 2012-től Sitkei professzor vezetésével kezdtem el kollégáimmal a nemzetközi publikációs tevékenységemet, persze már könyvek formájában. Ennek az alábbi könyvek lettek a mérföldkövei:

- Csanády E., Magoss E. (2012) Mechanics of Wood Machining Berlin; Heidelberg: Springer Verlag,

- Csanády.E.,Magoss E.,Tolvaj László., (2015) Quality of Machined Wood surfaces . Berlin; Heidelberg: Springer Verlag,

- Csanády E., Kovács Zs., Magoss E., Ratnasingam J., (2019) Optimum Design and Manufacture of Wood Products. Berlin, Heilderberg: Springer Verlag, 464p.

- Kocsis. Z., Csanády E., Theory and Practice of Wood Pellet Production (2019), Berlin, Heidelberg: Springer Verlag

- Csanády E., Magoss E. (2020) Mechanics of Wood Machining Berlin; Heidelberg: Springer Verlag, (Bővített és javított kiadás, megjelenés alatt)

Természetesen fiatalabb kollégáimmal sok szakcikket, előadási anyagot készítettünk magyar és idegen nyelven.

A végéhez értem a beszámolónak, hosszú volt.

Szeretném a jövőben munkámat folytatni, sok kutatási tervem van még!

 

2020. július 3.                                                                                      

Csanády Etele

 

Képanyag:

Tóth Sándor

Internetes források